Egy édesapa kérése: Segítsen, hogy mindennapjaink ne az adósságról szóljanak
Tisztelt Támogatók, Kedves Emberek!

Egy édesapa vagyok. Egy férj, egy dolgozó ember, aki mindennél jobban szereti a családját. Azért fordulok Önökhöz ezen a platformon, mert elértem egy olyan ponthoz, ahol a saját erőm már nem elég ahhoz, hogy biztonságos hátteret nyújtsak a feleségemnek és három kisgyermekünknek: két óvodás kislányunknak és az alig egyéves kisfiunknak.

Miért nem vállalom az arcomat?
Kérem, ne értsék félre a névtelenségemet. Nehéz döntés volt ideállni, mert férfiként és családfőként végtelenül szégyellem, hogy ide jutottunk. Nem szeretném, ha a környezetünk, a szomszédok vagy az ismerősök rajtunk sajnálkoznának, és meg akarom óvni a gyermekeimet is ettől a tehertől. Tudom, hogy az anonimitás bizalmat igényel, de a platform szigorú ellenőrzési folyamata garancia arra, hogy a történetünk valós, és a támogatás valóban a célhoz ér.

Hogyan jutottunk idáig?
Mindketten dolgozunk – a feleségem jelenleg a gyerekekkel van otthon (GYES/GYED), én pedig teljes munkaidőben igyekszem előteremteni a betevőt. Van otthonunk, nem éhezünk, de a matek hónap végén sokszor már nem jön ki. Az elmúlt évek váratlan kiadásai – egy-egy sürgős autószerviz, hogy beérjek a munkahelyemre, a rezsi drágulása és az élet fenntartásának költségei – arra kényszerítettek, hogy banki hitelekhez nyúljunk.

Ami kezdetben áthidaló megoldásnak tűnt, mára súlyos teherré vált. A havi törlesztőrészletek felemésztik azt a mozgásteret, ami a gyerekek fejlődéséhez, a nyugodt hétköznapokhoz kellene.

A kérésem
Tisztában vagyok vele, hogy ezen az oldalon rengetegen gyűjtenek életmentő műtétekre, beteg gyermekek gyógyulására. Kérem, ha Ön csak egy ügyet tud támogatni, válassza őket. Ők az elsők.

De ha a lehetőségei engedik, és úgy érzi, szívesen segítene egy öttagú családnak fellélegezni, bármilyen kis összeg hatalmas segítség. Nem luxusra gyűjtünk. Arra vágyunk, hogy az adósságunk csökkenjen, és ezáltal ne kelljen minden egyes nap gyomorgörccsel ébrednem azon gondolkodva, miből fizetjük ki a következő számlát.

Miért fontos ez most?
A gyermekeimnek én vagyok a példakép, a biztonság. Sokat játszom velük, igyekszem minden szabadidőmet nekik adni, de a vállamra nehezedő anyagi súlyt már ők is kezdik megérezni rajtam. Egy részleges tehertelenítés is akkora mozgásteret adna a családi kasszának, ami visszahozná a békét az otthonunkba.

Köszönöm, hogy elolvasták a történetünket. Köszönöm, ha megosztják, és hálásan köszönök minden forintot, ami segít nekünk tiszta lappal, vagy legalább könnyebb szívvel folytatni az utunkat.

Hálával és tisztelettel:
Egy édesapa