Kenyér és otthon nélkül – Kérlek, segíts újjáépíteni a váci pékségünket, a közösségünket!

Nehéz most kérnem. Az elmúlt évtizedekben mindig másokon próbáltunk segíteni – akár pékségünk vezetőjeként, akár a másik hivatásomban. Most mégis kénytelen vagyok megszólalni. Nem csak magunk miatt, hanem azokért a családokért, akik velünk együtt építették ezt a pékséget, akiknek a megélhetése, otthona, biztonsága egy szempillantás alatt elveszett.

2025.05.26-an tűz pusztította el a váci Hunnia sütödét, mely 31 éve szolgálja ki az itteni es környékbeli vásárlóinkat, közületeket. Szívvel-lélekkel dolgoztunk benne, együtt a munkatársainkkal, barátainkkal, akik idővel a családunkká váltak.
A tetőfelújítás során, amikor a dolgozók – az éjszakai műszak után – épp aludtak, egy lánghegesztő eszköz tüzet okozott. A lángok pillanatok alatt elnyelték az egész 800 négyzetméteres épületet. Szerencsére mindenki időben kijutott, de életünk munkája, a dolgozók lakhatása, minden személyes holmijuk odaveszett.

Ez a pékség nemcsak kenyér volt. Ez volt az otthonuk, a közösségünk, a célunk. Olyan hely, amely iskolákat, menhelyeket látott el, és ahol családok dolgoztak, éltek, kapaszkodtak meg.

A kár hatalmas – 200-260 millió forintra becsülik –, és mindenünk megsemmisült: az épületen kívül , gépek, eszközök, ruhák, bútorok, emlékek.

Most mégis abban bízunk, hogy amit együtt építettünk, azt nemcsak a falak jelentették. Hanem az emberek, az összefogás, a hit, hogy van visszaút.

Ezért fordulok most hozzád. Kérlek, ha megteheted, segíts. Hogy újra tudjunk sütni, dolgozni, élni. Hogy azok a családok, akik ránk bízták magukat, újra biztonságban lehessenek. Hogy ne csak a pékséget, hanem a közösségünket is újra felépíthessük – közösen.

Köszönöm, ha velünk vagy ebben! 🙏

Lukács Adrienne es Bánáti Attila
Hunnia Sütöde