Walter Taylort egyvalaki választotta el az igazgatóhelyettesi széktől: történetesen Sarah Jackson.Bár évek óta pályázott a posztra, a tudása is megvolt hozzá, igyekezett jóban lenni az igazgatóval, a csinos Sarah más eszközökhöz folyamodott, és sikerült a maga oldalára állítania az idős igazgatót.Walternek persze nem volt ínyére a dolog. – Ha az a nő nem lenne, most én lennék a helyettes.-mondogatta bosszúsan a feleségének.-Már én is negyven éves vagyok, meddig várjak egy előléptetésre?! – Jessica sűrűn bólogatott. S mert rajongott a férjéért, egyfolytában azon töprengett, hogyan segíthetne neki. Pénzt ajánlani Sarah-nak, hogy mondjon le az állásról, kissé kockázatos lett volna, hiszen alighanem Walter fülébe is eljut a hír, és ő nem akart neki kellemetlenséget. Mást kell hát kitalálni. Ezen felbuzdulva Jessica követni kezdte Sarah Jacksont, arra gondolván, hogy így előbb-utóbb rájön, mi lenne a legmegfelelőbb módszer az eltávolítására.
Pár nap múltán Jessica kiderítette, hogy Sarah útja kedden és pénteken munka után nem hazafelé vezet, ahol pedig öregedő férje várja, hanem egy városszéli elhagyatott fészerbe. – Nocsak - gondolta, miközben egy bokor takarásából leste, ahogy Sarah kiszáll a kocsijából, lopva körülnéz, majd besurran a fészerbe - mi dolga lehet itt az „édes kis” Sarah-nak? - Hamarosan egy másik hangot hallott, férfihangot, bár nem tisztán, majd azok ketten évődni kezdtek egymással, a nő édes kis kutyulimnak szólította a férfit, a férfi pedig nyuszikámnak a nőt.
Tovább nem is kellett hallgatóznia. Az eset világos volt: Sarah Jackson éppen megcsalja a férjét ezen a félreeső helyen, minden kedden és pénteken. Jessica Taylor mosolygott. Már tudta, mi a teendője. Legközelebb meglepi a párocskát, telefonjával felvételeket készít róluk akkor, amikor a legjobban érzik magukat, majd megzsarolja Sarah-t, hogy mondjon le az állásáról, különben...
Amint eltávolodott a fészertől, azonnal meg akarta telefonálni a jó hírt Walternek, miszerint hamarosan osztályvezető helyettes lesz. Walter épp a munkahelyén volt, és igen nehezen vette fel a telefont.- Most ne zavarj!- mordult fel, mintha nem is hallaná a csodás bejelentést- éppen értekezleten vagyok! –Ehhez képest a háttérben Jessica női kuncogást hallott; valaki piszok jól érezte magát az értekezleten.. Jessica sértődötten tette le a telefont. A következő pillanatban persze megbocsátott az ő Walterjának. Szegény, mennyit dolgozik, még munkaidő után is ott marad, és akkor egy ilyen céda elveszi előle a továbblépés lehetőségét!
Már sötétedett, amikor Walter hazajött az értekezletről. Láthatóan teljesen le volt strapálva, annyira fáradt volt, hogy még Jessica üdvözlő csókját is elutasította. Nem is beszélve a süteményről, pedig a nő direkt az ő kedvéért szaladt át a sarki cukrászdába. – Nos, ha nem, hát nem- gondolta Jessica - de a hírnek, hogy hamarosan előléptetik, bizonyára örülni fog- gondolta. – Drágám - kezdte volna, ám férje a szavába vágott:
- Álmos vagyok, lefekszem.- Azzal el is vonult a hálószobába.
- Sebaj, majd holnap - biztatta magát Jessica. Mire másnap felébredt, Walter már nem volt mellette, de a nap folyamán jelentkezett, és sürgős munkára hivatkozott.- Dolgozom az előléptetésemen. - magyarázta feleségének türelmetlenül, majd le is tette a telefont. – Én is azon dolgozom- akarta mondani a nő, de már csak a kattanást hallotta.- Majd este elmondom neki.-gondolta megbocsátón, s máris új tervet szövögetett, már ami Sarah Jacksont illeti. Nem kockáztathatja, hogy a nő a képébe nevessen, amikor megzsarolja. Sokkal jobb ötlete támadt, egyszerűen odamegy és rágyújtja a fészert. Halála után egész biztos Waltert nevezik ki osztályvezetőnek, hiszen ő a legalkalmasabb rá. Az ilyen elhagyatott fészereknél sosem lehet tudni, mikor kap beléjük egy szikra, főleg szeles időben.
Fogott hát egy benzineskannát, és a következő kedden elment vele a fészerhez. Megvárta, amíg Sarah megérkezik, és besurran az ajtón, majd szétlocsolta a benzint és meggyújtotta. A száraz fa hamar lángra kapott, ő pedig igyekezett minél előbb elsietni onnan. Amikor már elég távol járt, próbálta hívni Waltert, de a férje nem vette fel. – Biztos megint értekezlet- gondolta Jessica. – No sebaj, mire hazajön, olyan ünnepi vacsorát rittyentek neki, hogy csak na! Biztos nagyon boldog lesz!- Ezen felbuzdulva rögtön neki is állt a pulykának.
Pár óra múlva a pulyka ott gőzölgött a tálalón, de Walter még mindig nem érkezett meg. – Hol a fenében lehet?- tűnődött Jessica.- Talán elhúzódott az értekezlet? Fogta magát, feltárcsázta Walter munkahelyét. A portán azt mondták, Mr. Taylor még a délutáni órákban elment, azóta nem látták. Jessica csodálkozása nőttön - nőtt. Többször próbálta hívni a telefonját, de már ki volt kapcsolva.-Talán ő is valami meglepetéssel készül. -vélte, és azon gondolkozott, kibontsa-e az ünnepi vacsorához szánt pezsgőt. Walter egészen biztosan nem haragudna.. Jó pár korty után azon kezdett gondolkozni, vajon nem érte-e baleset az ő szívszerelmét.-Ostobaság- intette magát aztán- miért érte volna baleset? Walter mindig vigyáz magára. Balesetek csak másokkal történhetnek.- szögezte le.
Már a fél üveg pezsgőt megitta, amikor csengettek. – Végre, ez biztos Walter lesz!- pattant fel a székről, és arra gondolt, Walter alighanem mulatságosnak fogja találni, hogy kicsit becsiccsentett, miközben őt várta, és majd jót nevetnek együtt. Amikor azonban kinyitotta az ajtót, a küszöbön nem a férjét pillantotta meg, hanem egy rendőrt.-Mrs Taylor?- kérdezte a fiatal férfi, miközben felmutatta az igazolványát. Jessica bambán bólintott, és szinte azonnal befészkelte magát agyába az a gondolat, hogy máris rájöttek, hogy ő gyújtotta fel a fészert. – Sajnálatos tűzeset történt.-mondta akkor a rendőr. Jessica nem mondott semmit, csak várta, mikor teszik rá a bilincset.- A város szélén lévő használaton kívüli fészer nem sokkal ezelőtt teljesen leégett.
Jessica nem nézett a rendőrre. –A romok ott találtuk bizonyos Sarah Jackson és az ön férje holttestét.
-Az én férjemét?!- visszhangozta Jessica, és szívét hirtelen jeges kéz szorította össze.-De hát...
-Igen.-bólintott a rendőr.- Fogadja őszinte részvétemet. A tűz pontos okát még vizsgáljuk, de az ilyen fából összetákolt fészereknél nem tudni, mikor kap beléjük egy szikra...
