Tavaly egy különleges dolgot tettem.
Beküldtem a *Pszicho Interjú* első, akkor még nem végleges változatát a Publio Kiadónak egy ingyenes kéziratelemzésre.
Őszintén szólva nagyon kíváncsi voltam, mit gondol majd róla egy szakmai szem.
És amikor megkaptam az elemzést, nagyon meghatódtam.
Ez volt az első igazi szakmai elismerés, amit íróként kaptam.
Az elemzés elején a kézirat erősségeit sorolták. Ahogy olvastam, közben egyre csak vártam, mikor következnek majd a gyengeségek.
De azok nem következtek.
Helyettük olyan dolgokat emeltek ki, amelyekre alkotóként különösen büszke vagyok: a hangulatépítést, a filmes és vizuális megoldásokat, Tyler Mendez karakterét, Robert és Tyler pszichológiai párharcát, a többrétegű narrációt, a morális kérdéseket, valamint a történet atmoszféráját és dramaturgiáját.
A visszajelzés végén pedig kiadási ajánlatot is kaptam.
Akkor azonban anyagi okok miatt nem tudtam elfogadni.
Azóta sok minden történt a *Pszicho Interjúval*. A történet tovább fejlődött, újraírtam és csiszoltam, és most elérkeztem ahhoz a ponthoz, ahol végre megpróbálom megvalósítani azt, amit 2016-ban megígértem magamnak:
**az első nyomtatott könyvemet.**
Elsőként saját úton, a Lulu segítségével szeretném megjelentetni.
És ha sikerül annyit visszahoznia, hogy tovább tudjak lépni, szeretném a következő lépést már egy valódi kiadói megjelenés felé tenni.
Ezért is szeretném most megőrizni ezt a szakmai visszajelzést.
Nem azért, mert ez lenne az utolsó szó a könyvről.
Hanem azért, mert ez volt az egyik első alkalom, amikor valaki kívülről is azt mondta nekem:
**van ebben a történetben valami.**
És számomra akkor ez rengeteget jelentett. 🖤
A következő ingyenes bejegyzésben megosztom veletek a tavaly kapott kéziratelemzés lényegi részét, amelyet változtatás nélkül közlök.