Oroszország Ukrajnával szemben indított agressziója, az elmúlt egy évben Ukrajna területén napvilágot látott kegyetlenkedések, a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások, fegyvertelen hadifoglyok kivégzése újfent hangsúlyt adott annak a kérdésnek: miként lehet felderíteni az emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket. Egyáltalán hogyan lehet valakit háborús bűncselekményekért felelősségre vonni? És az előzményeket ismerve milyen esélyei vannak annak, hogy a most Ukrajna területén elkövetett háborús bűncselekményekért valaha is elítélnek bárkit? Hogyan lesznek felelősségre vonhatók az ilyen cselekményekre engedélyt adó, vagy azok felett szemet hunyó parancsnokok? Vajon bíróság elé lehet állítani egy államfőt? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Hoffmann Tamás nemzetközi jogásszal, a Corvinus Egyetem docensével.

Van az az ideológiai beágyazottság, amikor az embernek megáll az agyműködése; minden oldalnál ezt érzem – mondja Nényei Pál író, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyartanára arról, miért baj, hogy az irodalomról, arról, hogy a gyerekeinknek mit kellene olvasniuk az iskolában, nem irodalomtudományi, hanem ideológiai, politikai szempontok alapján folyik a vita. És hogy mi mindenről beszélgettünk még?

A nemzet érdekérvényesítő képessége szempontjából döntő fontosságú, hogy Magyarország annak a közösségnek, az Európai Néppártnak a tagja legyen, amely az Európai Parlamentben döntési helyzetben van. Az a hagymázas elképzelés, hogy Marine Le Pen asszony és Salvini mester irányítják majd az Európai Parlamentet, meglehetősen naivnak bizonyult – jelentette ki Kompország című műsorunkban Prőhle Gergely. A diplomata Magyarország berlini, aztán berni nagykövete volt, a második Orbán-kormányban a külügyminisztérium helyettes államtitkára, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója 22 hónapon át, 2018. november 1-ei menesztéséig. Jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója.

Egy hónapja olyan földrengéssorozat rázta meg Törökországot és Szíriát, amilyet majd egy évszázada nem láttak arrafele. Ádáz küzdelem indult a túlélőkért, és a Recep Tayyip Erdogan vezette török kormányzatot már az első pillanattól azzal vádolták, nem reagált megfelelően az eseményekre. De valóban így volt-e? Mit gondol a török közvélemény? Vajon az események mennyire befolyásolják a május 14-én megrendezésre kerülő törökországi elnök- és parlamenti választásokat? Megroppanthatja-e Erdogan immár több mint két évtizedes rendszerét a földrengés? Mi történne, ha az eltérő politikai erők alkotta törvényhozás egy „erős” államfővel kellene, hogy „együttműködjön”? Mi okozza a rekordméretű inflációt Törökországban? Mik a gazdasági kilátások? Kiválthat-e új migrációs hullámot a földrengéssorozat? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával.