Turai Hedvig művészettörténész könyve a holokauszt emlékezetéről a kortárs művészetben
Donation page
Turai Hedvig
A jelentés terei. Holokausztemlékezet a kortárs művészetben
A holokauszt az európai történelem univerzális morális jelentéssel bíró eseménye, elismerése
az 1989 utáni új világrend alapvetése. A könyv alapkérdése az, hogyan alakult a holokauszt
emlékezettörténete Magyarországon a képzőművészetben a rendszerváltás után, amikor
egyrészt szabadabban lehetett nyúlni a hivatalos emlékezetpolitika számára korábban
„kényesnek” minősülő témákhoz, hozzáférhetőbbé váltak a nyugati világ intellektuális
eredményei, másrészt az átalakult politikai világrendben az egykori szocialista országok is
beléptek egy európai emlékezetközösségbe. Az eltelt több mint 30 évben a hazai
holokausztkutatás megújult, felnőtt egy új történészgeneráció, ám a művészet a történelemmel
szemben alárendelt pozícióban van, a holokauszt művészi, különösen pedig kortárs művészi
megközelítéseivel kevéssé foglalkoznak – a kötet ezt a hiányt szeretné pótolni.
A könyv a holokauszt képzőművészeti emlékezettörténetét három nagyobb fejezetben tekinti
át: a nemzetközi holokausztkutatás, globális és lokális viszonyát; hogyan jelenik meg a
holokausztemlékezet a köztérben, kiállításokon, az állami és a civil szférában; s hogyan
alakítja a változó művészetszemlélet, a kortárs művészet a holokauszthoz való viszonyt,
amely nem függetlenedhet mindattól, ami körülvesz bennünket, aktuálpolitikától, háborúktól,
sem pedig attól, ami a kortárs művészetben történik. Mi az oka olyan műfajok
megjelenésének a holokauszttal kapcsolatban, mint a képregény, az animáció, az újrajátszás,
manapság a mesterséges intelligencia vagy a játék? S miért keltenek ezek gyakran
ellenérzéseket? Hogyan alakították a holokauszt művészi megjelenítését az új generációk?
A szerző művészettörténész, több mint két évtizede foglalkozik a holokauszt és művészet
kapcsolatával, s kíséri figyelemmel ezt a történetet Magyarországon. A kötet egyszerre szól
azokhoz a művészettörténészekhez, akik ezen a terepen nem feltétlenül tájékozottak, más
diszciplínák szakembereihez, valamint mindazokhoz, akik a holokauszt iránt érdeklődnek, de
a kortárs művészetet kevéssé ismerik. Talán még a közel-keleti válságot is segít a művészet
lencséjén át megérteni.
A jelentés terei. Holokausztemlékezet a kortárs művészetben
A holokauszt az európai történelem univerzális morális jelentéssel bíró eseménye, elismerése
az 1989 utáni új világrend alapvetése. A könyv alapkérdése az, hogyan alakult a holokauszt
emlékezettörténete Magyarországon a képzőművészetben a rendszerváltás után, amikor
egyrészt szabadabban lehetett nyúlni a hivatalos emlékezetpolitika számára korábban
„kényesnek” minősülő témákhoz, hozzáférhetőbbé váltak a nyugati világ intellektuális
eredményei, másrészt az átalakult politikai világrendben az egykori szocialista országok is
beléptek egy európai emlékezetközösségbe. Az eltelt több mint 30 évben a hazai
holokausztkutatás megújult, felnőtt egy új történészgeneráció, ám a művészet a történelemmel
szemben alárendelt pozícióban van, a holokauszt művészi, különösen pedig kortárs művészi
megközelítéseivel kevéssé foglalkoznak – a kötet ezt a hiányt szeretné pótolni.
A könyv a holokauszt képzőművészeti emlékezettörténetét három nagyobb fejezetben tekinti
át: a nemzetközi holokausztkutatás, globális és lokális viszonyát; hogyan jelenik meg a
holokausztemlékezet a köztérben, kiállításokon, az állami és a civil szférában; s hogyan
alakítja a változó művészetszemlélet, a kortárs művészet a holokauszthoz való viszonyt,
amely nem függetlenedhet mindattól, ami körülvesz bennünket, aktuálpolitikától, háborúktól,
sem pedig attól, ami a kortárs művészetben történik. Mi az oka olyan műfajok
megjelenésének a holokauszttal kapcsolatban, mint a képregény, az animáció, az újrajátszás,
manapság a mesterséges intelligencia vagy a játék? S miért keltenek ezek gyakran
ellenérzéseket? Hogyan alakították a holokauszt művészi megjelenítését az új generációk?
A szerző művészettörténész, több mint két évtizede foglalkozik a holokauszt és művészet
kapcsolatával, s kíséri figyelemmel ezt a történetet Magyarországon. A kötet egyszerre szól
azokhoz a művészettörténészekhez, akik ezen a terepen nem feltétlenül tájékozottak, más
diszciplínák szakembereihez, valamint mindazokhoz, akik a holokauszt iránt érdeklődnek, de
a kortárs művészetet kevéssé ismerik. Talán még a közel-keleti válságot is segít a művészet
lencséjén át megérteni.
