Mert nem csak a nőkkel van probléma...
Ajánlom a lányokat nevelő Apáknak. Ahogy bánsz a nővel az lesz a gyereked mintája, még ha rejted is. Egy jó terapeuta szívesen ad erről felvilágosítást mindenkinek. Rengeteget kaptam Anyától és Apától. Köszönöm…
Pár éve írtam. Apám azóta már nincs velem…
#azapukámapéldaképem #akkorisláttjákhanincsenekott
#igaziférfi
Apa
Néha őszintén nem értem mi van itt? Mit művelnek egymással az emberek? Miért kell ennyire tisztességtelennek lenni? Igen. Talán igaza van annak, akitől hallgatom. " Valami kiba@ott földönkívüli vagy és itt felejtettek!"
Ilyenkor mindig lehajtom a fejem. Olyan mintha még nekem kéne védekeznem, azért mert nem vagyok elveszett. Nem vagyok hibátlan. Nagyon nem. De nem vagyok olyan sem, mint, amit a többség megenged magának. És még bízok is bennük. Na. Hülye az lehet, hogy vagyok.
Turkálok a táskámban, mintha ott meglelhetném a választ. És meg is lelem. Utálok fényképeket hordozni, meg mutogatni, mert abban hiszek, hogy bennem van minden emlék. Aztán néha megmutatom, annak, aki érdemes. Kifelé élek a munkám miatt, de valójában van sokkal intimebb rész az életemben. Az igazi életem. Nem az Írónőjé. Pont ezért van mi rejtett. Mint ez a kép. Kiesik a pénztárcámból. Persze puszit nyomok rá. "Apuci. Szeretlek."
Ahogy ezt elrebegem, rájövök a kérdéseimre mi a válasz. Miért akasztanak ki a “szarháziak” ,mert nagyon erős férfi pèldám van. Az Apám. Valójàban a világ gondolkodása szerint nem tehette volna meg, hogy példa legyen. De nekem az lett. Nagyon szegények voltak. Az Apja erdélyi polgári család sarja, a Mamàja egyszerű parasztlány. De ő egyetemre jàrt. Szám és ügyvitel. Egy ruhája volt, mikor Pestre jött. Pedig sportoló volt és a díszszázadban szolgált. Aztán jöttem én. Fiatal volt. Munkát váltott, hogy mindenünk meglegyen. Mindenhogy. A két kezével építette fel a házunk. Szó szerint. A mindene voltam és vagyok.
Nézem a képet és arra gondolok, tegnap képes voltam megszerelni a csapot. Megtanított. Aztán meg arra, hogy tudok síelni, lovagolni, korizni, szörfözni, teniszezni, vitorlázni, röpizni, kosarazni, evezni. Mindenre megtanított. Aztán meg arra, hogy vágom a szabályokat a fociban, a teniszben, a Forma 1-ben, az amerikai fociban. Azt is tudom, hogy kell nem megfulladni, ha levisz az örvény. Sátrat állítani, bográcsban főzni. Fát vágni.
És tudok szeretni.
Mert nekem adta az idejét és a figyelmét. Igazán. Nem hivatkozott semmire. Csak fontos voltam, vagyok.
Tőle tudom azt is, mit jelent, ha egy férfi tisztességes. Ha igazàn férfi. Nem “szarházi” és gyáva. Tudom, hogy nem csak előttem bánt így a nőkkel, hanem akkor is, mikor nem voltam ott. Mert neki van egy Kislánya. Hála az égnek én vagyok az.
Néha nem értem a világot Apuci. De megtanítottál, hogy nem velem van a baj.
Köszönöm.
Barna Berni ìró
A könyveim itt 👇👇👇
www.bernibarna.com
0
