Creator’s posts

2. FEJEZET: Patakparti gátak és a pünkösdi búcsúNappal azonban a falu egy egészen más arcát mutatta. A mindennapi veszekedések elől a szabadságba menekültem. Alig vártam, hogy befejezzük a munkát a mezőn, máris szaladtam a szomszéd gyerekekhez, a barátaimhoz.A falu melletti patak volt a mi birodalmunk. Minden áldott napunk azzal telt, hogy a sárban térdelve, kövekből és faágakból hatalmas gátakat építettünk, hogy megduzzasszuk a vizet. A forró nyári napokon ott fürödtünk órákon át, nevettünk, és teljesen elfelejtettük a felnőttek világának minden baját. Ott csak gyerekek voltunk, szabadok és sebezhetetlenek.A nyár fénypontja mindig a pünkösdi búcsú volt. Minden egyes évben tiszteletünket tettük ezen a szent és hatalmas ünnepen, ami megmozgatta az egész környéket. A búcsú utáni délutánokon pedig kint ültünk a ház előtti kispadon, a kapuban. Néztük az elhaladó szekereket, a szomszédokat, beszélgettünk, és olyankor úgy tűnt, mintha megállt volna az idő. Idilli volt. De a falu pora mögött a családi házunk falai között minden áldott nap ott lógott a levegőben a feszültség. A mindennapi ordibálások és viták elől nem lehetett örökre a patakpartra menekülni.