A kánikula megérkezésével, a szabadságok elindulásával mindenkinél kicsit háttérbe szorul a munka, a pénz hajszolása. Nincs ez nálam sem másként, de az ember nem tud kibújni a bőréből a pihenés ideje alatt sem. Szóval ez a bejegyzés egy kicsit filozofikusabb, az emberiség mint társadalom és egymáshoz kapcsolódó individuális egyének hálózatát szemlélő töprengés lesz a pénzpiacokon keresztül.
Eddig sem titkoltam, hogy az egyik kiemelt érdeklődési köröm a tőzsde világa. Bár finoman szólva sem vagyok a számok rabja az élet más területein, de mégis sikeresnek értékelem a befektetési stratégiámat. Ennek egyik titka (ha lehet ilyen nagy szót használni egy konzervatív megtérülési célt kijelölő és azt elérő stratégiára) nem a kiváló információkban, profi vállalatértékelésben vagy remek grafikon elemzésben rejlik. Ezekbe is fektetek energiát, bár így belegondolva, grafikonokat már ki tudja mióta nem nyitottam meg egy vállalat tanulmányozása során.
Ezekkel szemben viszont nagyon fontosnak érzem, hogy az ember jól tudja felmérni a befektetői társadalom általános hangulatát, ennek a hangulatnak az alakulására hatással lévő aktorokat azonosítani és amennyire lehet, külső, objektív megfigyelőként tekinteni rájuk és a kiváltott hatásaikra. Ha ezek a rendelkezésedre állnak, közelítőleg jó döntéseket tudsz hozni egy-egy befektetés során.
Közelítőleg: ahogy Zsiday Viktor fogalmazott valahol, ha a tőzsdén hozott döntéseid 60%-t visszaigazolja később az élet, te már jó befektetőnek vagy tekinthető. Röviden a kudarc ennek a tevékenységnek a része, ezt elfogadva kell tudni működni ezen a területen.
A fentiek elsajátításához nem közgazdász képzésre van szükséged, érdemesebb tanulmányoznod a történelem, a pszichológia, a társadalomtudományok területét, adaptálva mindezt a modern kommunikáció lehetőségeire. Persze ezzel nem én találom fel a meleg vizet, a közgazdaságtanon belül már rég megszületett a viselkedés-közgazdaságtan iránya. Ami az én megközelítésemben más, az az a hitem, hogy a legfontosabbnak érzem a jó tőzsdei tevékenységhez ezt, ellentétben a számok világából érkező közgazdászokkal. Nem véletlen, hiszen a humán tudományok felöl érkeztem ide.
Mint annyi minden más esetében, itt is a Covid-korszak volt a katalizátora annak a változásnak amit én röviden kisbefektetők uralmának hívok. A korábbi időszakban államok vagy hatalmas intézményi befektetők tudták befolyásolni a piaci mozgásokat törvényekkel vagy tőkeallokációval. A Redditen felfutó meme-részvény őrület óta nem lehet kérdés, hogy ez a fegyver már az összefogó egyszerű halandók kezében is ott van.
Itt válik igazán érdekessé a változás folyamata, mert az alapfeltételezés szerint az egyes befektetők jól felfogott pénzügyi érdekeik mentén hozzák meg döntésüket. Hát a mesterségesen felpumpált, értékkel és valódi növekedési potenciállal nem rendelkező meme-rally fényében ezt az állítást nehéz lenne axiómának tekinteni. Attól függetlenül is, hogy szerintem ez már korábban sem lehetett igaz, de végképp nem akarok a mindentudás birtokosának tűnni, semmilyen személyes tapasztalom nincs a korábbi időszakokról, csak az emberi természet alapján feltételezek.
És akkor eljött az idő, hogy mély levegőt vegyünk és lemerüljünk a filozófia mélységébe.
Az ember nem tudja meghaladni, itt sem tudja meghaladni, az évezredek során kialakult alap viselkedési formáit. A tűz őrzésének mindent felülíró kényszere, a ránk leső veszélyek sokasága alakította ki a máig élő formáinkat.
A tőzsdén is csoportokba rendeződünk: védelmet keresünk, a túlélés esélyeit javítjuk ezzel. Valamint a talán legfontosabb hatás, hogy felmentést ad, enyhíti a mentális nyomást a meghozott döntés miatt. Terítjük a felelősséget, ez mindekinek ismerős az életéből azt hiszem.
Hangadók követése: amióta csak létezünk ezen a földön, kijelölt vagy önmagát kijelölő vezéreket követünk. Megint csak felmentést adva magunknak az egyes döntések alól, delegálva a döntést más valakire. Bízva abban, hogy az illető a helyes döntést hozza meg.
Örök optimizmus: írhattam volna azt is, hogy vakhit, de nem akarók túl negatív lenni. Az ember küzd és bízva remél, elnyomja magában a figyelmeztető jeleket, ha kell rengeteg energiát és időt tesz olyan belső világ felépítésébe, ahol a hozott döntés továbbra is logikusnak és indokolhatónak tűnik. Ami mellet kitartani nem balgaság, hanem sikerre vezető stratégia. Természetesen ebben a hitben a korábbi korszakok tapasztalatai nem tudnak megingatni, ignorálásuk alapkövetelmény.
Meggyőződésünk átadása másoknak: a belső világunkban kikristályosodott mentalitás és érvkészlet megosztása, a helyességéről való beszélgetés és ezzel további megerősítő impulzusok begyűjtése társainktól, szintén az ősidők óta velünk lévő viselkedési minta. Az érveket cáfoló vagy csak megingató ellenvélemények elutasítása kérdés nélkül része az egyenletnek. A történelemben erről például a vallásháborúk tudnak rengeteget mesélni.
Megfigyeléseim szerint ezek alakítják a pénzpiacok mozgását is. Ebből szerintem a profik világa (nyugdíjalapok, magántőke társaságok, alapkezelők) sem tudják magukat kivonni, végülis a végső döntést ott is gyarló emberek hozzák meg.
Ami pluszt ehhez a modern világunk hozzá ad, az a már korábban említett kisbefektetői uralom megszületése és az információs technológia fejlődésével a kommunikáció felgyorsulása és a befektetési döntések demokratizálódása.
Minden sokkal gyorsabban söpör végig a világon, perceken belül lecsapódik konkrét pénzmozgásokban és a részben a nagyobb kilengéseket is kezelni tudó intézmények hatalmának csökkenése nem vagy csak kevésbé teszi lehetővé az esetleges károk enyhítését.
Károk: másik nagy szenvedélyem a könyvek világa, George R. R. Martin kiváló, fájdalmasan befejezetlen sorozata a Trónok Harca világa nyújt remek példát arra, hogy az emberi természet hogy tud olaj lenni a tűzre. Az egyes karakterek nézőpontjából megírt, érzelmeiket, döntéseiket bemutató fejezetekben kiválóan szemléltetve van, hogy a félinformációk, hazugságok, hiedelmek milyen mély nyomokat hagynak az emberekben és hogyan viszik őket tévútra ami katasztrófához vezet végül.
Rövidebb, elmélkedő bejegyzésnek szántam az írást, de haladva az írás során, megjött a kedvem konkrét példák megnézéséhez is. Saját természetemnek sem tudok ellenállni és neki futok majd a lehetséges jövő felvázolásának is egyes területeken. Ha már terjedő narratívák és azok káros hatásai. Én is hozzájárulok ezekhez eggyel. :)
0
